Dr. Herczegfalviné dr. Abonyi Etelka – vagy ahogy Orosházán és a környező városokban mindenki ismeri, Babika – már óvodás korában patikusnak készült. Nagyszülei udvarán már akkor kialakította első „patikáját”. Aztán elvégezte az egyetemet, és az első években Gödöllő és Orosháza között ingázott, végül az alföldi városban ment férjhez, így itt állapodott meg.  Azóta hatalmas változáson ment keresztül ez a szakma. „A nyolcvanas években még nem segítette számítógép a munkánkat, havonta kétszer szállítottak a központból, minden megrendelést kézzel írtunk össze és levélben küldtünk el. De jól emlékszem arra az időszakra is, amikor megszülettek az orosházi négyes ikrek. Számukra a tápszerellátást úgy tudtuk biztosítani, hogy beérkezett az országba a tápszer Ausztria felől, vámolták, aztán egy ottani kolléga fölvitte Pestre, majd a kecskeméti gyógyszertári központban dolgozó házaspárból a férj lehozta Pestről Kecskemétre, ott átrakta az asszony kocsijába, aki elszállította Szegedre, innen pedig kihozta az igazgató Orosházára, szintén autóval. Manapság már naponta háromszor érkezik a nagykereskedő, de amennyivel egyszerűbben hozzá lehet jutni a készítményekhez és az alapanyagokhoz, annyival többféle is van, ami bonyolítja a patika működését.”

Az első perctől fogva tudta, hogy szűkös neki az egyszerű gyógyszerárusítás, ő sokkal többnek gondolta a gyógyszerészi munkát. Folyamatosan kutatta, mivel teheti jobbá a betegek kiszolgálását, újításokkal állt elő, köztük a szintetikus nyál vagy a jó ízű zselé ötletével, amelyet akkoriban még nem fogadott el a szakma – mondván, hogy egy gyógyszernek nem kell finomnak lennie. Ötleteit bevitte az egyetemre, ahol a kutatókkal együtt dolgozott, próbálta összekapcsolni a napi gyakorlatot a tudományos munkával. Aztán az ő életének is fordulópontja lett 1990 – a rendszerváltás számára óriási változást hozott: patikatulajdonos lett. Talán az első, aki ’zöldmezős’ beruházással teljesen új gyógyszertárat épített. Mindent maga tervezett. 1991. március 12-én kapta meg az alapítási engedélyt és napra pontosan egy év múlva megnyitottak. Az orosházi hagyományokra való tekintettel Fehér Kígyó néven várt mindenkit Babika patikája. Ott állt büszkén, a gyermekkori álmokból valóság lett.  

„Ma már hihetetlennek tűnő időszak volt. Sosem szerettem másolni. Inkább utánam jöjjön valaki, minthogy én ugyanazt megcsináljam, amit már előttem sokan. Ültünk a nappalinkban egy fiatal kolléganőmmel és kézzel, papíron – mert számítógép még nem volt – próbáltuk megtervezni a gyógyszerkészletet, a várható forgalmat. Hajnalokig megszállottan csináltuk. Aztán elindultunk és annyira jól sikerült minden, hogy egy évre rá az év patikája lettünk. Nehéz volt, hiszen nem a kitaposott ösvényen jártunk, a saját tapasztalatainkból kellett építkeznünk. A privatizáció volt az első nagy kihívás, akkor a kamara megyei alelnökeként dolgoztam és hittem abban, hogy ha összefogunk, akkor a szakmát meg tudjuk védeni.”

„Hittem és hiszem, hogy a mi munkánk messze több, mint a gyógyszerek expediálása. Elsőként indítottunk csontsűrűségmérési kampányt, kijártunk az iskolákba, a kórházakba, a hajléktalanokhoz, a tanyavilágba, innen hoztunk is be embereket a vizsgálatokra. Már a kezdetekkor elindítottuk a Fehér Kígyó klubunkat, ahol szakorvos, háziorvos és patikus beszélgetett egy-egy témáról. A szakmánkban fontos a hagyománytisztelet és azt nem lehet aprópénzre váltani” – meséli Babika, aki még a legviharosabb időkben is ebbe kapaszkodott.

„Miközben óhatatlanul az üzleti világ részei lettünk, meg kellett tanulnunk a vállalkozói lét szabályait. Nem mondom, hogy könnyű, de nem lehetetlen. Fontos azonban a társadalmi gondoskodás, és ebben a Hungaropharma mindig partnerünk volt. Ma már sok olyan program indult a patikánk égisze alatt, ami az elesetteknek, a rászorulóknak adott és ad segítséget. Az egyik a GEMMA, ami az értelmi és testi fogyatékosok központja – nekik játszóteret, készségfejlesztőt építettünk a Hungaropharma támogatásával.  Vagy a másik program: a Tehetségpont, ami a gyógyszerészek társadalmi szerepvállalását és megbecsülését segíti – ennek keretében előadásokat tartunk az akadémián és a jogi egyetemen is, és közösen segítjük az egészségtudatosság javítását”—folytatta az úttörő gyógyszerész.

A gyakorló gyógyszerészeti tevékenységet népszerűsítő munkásságát a szakma sem hagyta figyelmen kívül, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság elnökségétől 2017-ben a legmagasabb kitüntetést kapta: Kempler Kurt Emlékéremmel jutalmazták. „Ez azért is nagy dolog számomra, mert gyakorló gyógyszerészként, a mindennapi munka mellett nekünk kevesebb időnk van kutatni, mint a csak ezzel foglalkozó kollégáknak. Én viszont mindig próbáltam valami pluszt letenni a tudomány terén is, sőt az utánam következő generációkat szintén erre ösztönzöm, egyebek mellett a Rozsnyay Mátyás Emlékverseny szervezésével. Ezen évről-évre számos olyan új témával jönnek elő a fiatalok, amelyek nem maradnak az asztalfiókban, hanem végül a betegek javát és gyógyulásukat szolgálják.

„A sok viharos időszak, a munkám szeretete nem maradt visszhang nélkül a családomban sem. Mindkét fiam, Laci és Csanád is gyógyszerész lett. Hatalmas öröm, hogy a gyermekeim a szakma szépségét és nem a nehézségeit őrizték meg. Ők teljesen más generáció, más a habitusuk, de ugyanazt a szellemiséget viszik tovább, amit egy patikusnak mindig magáénak kell tudnia.”

EGYÜTT A HELYI KÖZÖSSÉGEKÉRT

A Hungaropharma által életrehívott „Együtt a helyi közösségekért”
pályázatra évről évre több gyógyszerész jelentkezik olyan projektekkel,
amelyek kisebb vagy nagyobb közösségek életminőségét
javítják. A Dóm Patika gyógyszerészei, Babika és dr. Herczegfalvi
Csanád 2017-ben egy mozgásukban korlátozott gyermekek által is
használható játszótér létrehozására nyújtott be pályázatot, és nyert
egymillió forintot.