„1992-ben közgazdászként, egészen más területről jöttem ide.  A rendszerváltás utáni zavaros időkben egy kiszámítható és biztos munkahelyre vágytam. Úgy érzem, ezt itt, a Hungaropharmánál megtaláltam. Klasszikus, konzervatív cég volt, és ma is az. Amikor idejöttem, épp a nagy váltás időszaka zajlott. Kollégáim sokszor visszaidézték azokat az időket, amikor havonta, majd hetente, IFA teherautókkal szállították az árut  a megyei gyógyszertári központoknak, és önindigós, leporelló formátumú szállítólevél kísérte az árut. A raktárosok délelőtt összekészítették, majd bepakolták a gyógyszert a teherautókba, aztán délután már nem volt mit csinálniuk. Haza persze nem mehettek a munkaidő vége előtt, így az asszonyok párnát hímeztek. Mire én a céghez jöttem, ilyesmire már nem volt idő. Száz magánpatika működött akkoriban Magyarországon és gombamód szaporodtak az újak is. A mi piaci részesedésünk mintegy 80 százalék volt akkor.  A Pharma Patika és a Pharmafontana voltak kezdetben a versenytársaink, velük szemben kellett piacvezetőnek lennünk. Én azzal a feladattal mentem Gödöllőre, hogy megoldjam: ne szállítólevelet, hanem számlát kapjon minden vevő, azonnal ketyegő fizetési határidővel. Ez akkor nagy dolog volt, mert gyógyszerész partnereink akkor kezdték tanulni a kereskedelmi tevékenységet, emiatt jelentős kintlévőségekkel küzdöttünk. Időközben átalakultak a gyógyszertári központok, és stratégiai kérdés volt, hogy ezekben a cégekben tulajdont szerezzünk. A magánpatikákon és a nagykereskedőkön kívül a „kórházi vonal” mindig is nagyon fontos szerepet töltött be a cég életében, hiszen rajtuk keresztül a tenderek lebonyolítása komoly szakmai és logisztikai kihívást jelentett.”

„A felgyorsult világ egyre inkább éreztette velünk, hogy a sokféle és egymástól függetlenül működő informatikai rendszerünket összhangba kell hozni, mert a jövő kihívásainak másként nem tudunk megfelelni. Integrált rendszert kerestünk, így beléptünk az SAP német precizitással működő világába, ezzel pedig egy minőségi szinttel feljebb léptünk. A régi munkamódszer és vezetési gyakorlat már nem volt tovább folytatható – jelentős fiatalításon és szemléletváltozáson ment át a cég. Azóta is megannyi vízválasztó volt az életünkben: patikaliberalizáció, raktárlogisztikai fejlesztések, beleértve a KNAPP pályát, az automata kiszedőt – amit mi csak ʽköpködőnek’ hívunk – és a kiterjesztett raktárgazdálkodási folyamatmenedzsmentet (EWM). Hálás vagyok az elődeimnek éppúgy, mint a jelenlegi munkatársaimnak azért, hogy részese lehetek a Hungaropharma életének, fejlődésének. Amikor idejöttem, az volt a feladatom, hogy minden kiszállítás mellé tegyünk egy papírszámlát, ma pedig az, hogy mindent elektronikus úton intézzünk. Hát így változott nálunk is a világ – messziről úgy tűnik, mintha csak körbeértünk volna, csakhogy a látszat mögött ott van a lényeg: egy korszerű, piaci alapon működő vállalat kiépülésének a története” – meséli Török Erzsébet, a Hungaropharma ügyfélkapcsolati vezetője.