A szigorú tanító

Écsy Zoltán nagyon a szívén viselte a végzős gyógyszerészhallgatók tanítását, akik sokat köszönhetnek neki, mert bár szigorú volt, olyan tudást adott a kezükbe, amivel később alapos felkészültséggel kerültek felelősségteljes pozíciókba. Tanítói tehetségét oktató gyógyszerész kitüntető címmel is elismerték a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen. Szigorúsága miatt sokan tartottak tőle, de emellett nagyon emberséges is volt, és a tanítványai megállták a helyüket, bárhová is kerültek később a szakmán belül” – emlékszik vissza Tantó Miklós, egykori tanítványa.

Az erőskezű vezető

Az általa vezetett Pátria Gyógyszertár a privatizáció évei alatt Miskolc legnagyobb ügyeletes patikája volt, ahol 40 fő dolgozott, hogy éjjel-nappal a lakosság rendelkezésére álljanak. Bár folyamatosan négy táránál dolgoztak, a sorok elfogyhatatlannak tűntek. Szükség is volt egy erőskezű vezetőre, aki megszervezte a munkát, és minden feladatot a megfelelő embernek delegált.  Rengeteg változás történt a szakmában Écsy Zoltán aktív évei alatt, de a változásokat jól élte meg, sőt, szívesen és bátran támaszkodott a fiatalokra.  Sosem engedte meg magának, hogy valamihez egyáltalán ne értsen, legyen szó akár a számítógépről vagy bármilyen más új technológiáról.

A kísérletező tudós

Écsy szakmai életének csak egy szelete volt a gyógyszertári munka – rengeteg más tisztséget és feladatot elvállalt, ami a gyógyszerészetet előrébb vitte. Az OGYI gyógyszerismertető munkatársa, majd főmunkatársa volt 1970–1990 között. Az MGYT Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szervezetének elnöke volt 1968–1978 között, a Társaság titkára 1978-tól, alelnök.  A Nemzetközi Gyógyszerész Szövetség (FIP) Officinai Szekciójában 1984-től nyolc éven át elnökségi tagként vállalt szerepet. Egész életében képezte magát, és publikált különféle szakmai témákban.

Lányát, Ritát is a gyógyszerészet irányába terelte, aki saját bevallása szerint ezt egy cseppet sem bánta meg. „A kötelező szakmai gyakorlatot édesapám vezetése alatt töltöttem a miskolci Oroszlán Gyógyszertárban. Nagyon komoly iskola volt, a legjobb tudását adta át nekünk. Híresen jó tanár volt – emlékszik vissza a régi időkre dr. Écsy Rita. „Nem csak gyógyszerész, de egy kicsit tudós is volt. Diákkorában a Gyógyszertechnológiai Tanszéken végzett diákköri munkát, és szeretett kísérletezni a különféle készítményekkel. Én például a mai napig az általa összeállított napolajat használom, és az unokáimnak is az ő receptje alapján kevertetem ki a popsikenőcsöt” – árulja el a gyógyszerésznő.  

Szenvedélyes fotós és utazó

Munkája mellett a kedvtelésnek is hódolt Écsy gyógyszerész úr. Ilyen volt a fotózás. Vélhetően a vegyszerekkel való foglalkozás terelte érdeklődését a fotóelőhívás irányába, amire otthon be is rendezkedett, majd fotózni kezdett, és idővel olyan magas szinten művelte, hogy képeit pályázatokon is díjazták.

Másik nagy szenvedélye az utazás volt. Bejárta a fél világot, és sokszor visszatért az általa imádott Olaszországba feleségével, akivel az egyetemi évek alatt ismerkedett meg. Két gyermekük, Rita és Zsolt ma már nagyszülők, és hűen őrzik apjuk emlékét a következő generációknak.