Hogyan került egy 3000 fős településre egy világot járt versenysportoló?

Az egyetem után, 1991-ben Battonyán kezdtem el dolgozni. Ott kaptunk szolgálati lakást. A szülői gyökerek viszont egy Újkígyós nevű településhez kötöttek bennünket, és az Újkígyós szomszédságában lévő Szabadkígyós polgármestere egy évre rá megkereste édesapámat, hogy nagyon szeretnének a településre egy gyógyszertárat. Hallotta, hogy a fia gyógyszerész... Úgy gondoltuk, hogy a belefogunk, és 1992. október 13-án megnyitottuk a település első – és egyben a megye második – magángyógyszertárát. Idén lesz 27 éve, azóta tart a kapcsolatom a Hungaropharmával. Árukészletet és nagyon jó fizetési kondíciókat is kaptunk tőlük, ez hatalmas segítség volt.  

Szabadkígyós el bír tartani egy gyógyszertárat?

Ha jól csinálja valaki, akkor igen. Beosztóan, racionálisan, de el bír tartani.

Mit várnak el a betegek a gyógyszerésztől?

Mindenkinek az a segítség, amit ő segítségnek érez. Van, akinek az, hogy megkapja a gyógyszereit és már rohan is tovább, s van, aki igényli a tanácsainkat, az odafigyelést. Nem mondom, hogy minden pillanatban kivitelezhető a beszélgetés, de az biztos, hogy a patika tökéletesen alkalmas erre. Kérdés, hogy a patikus föl bírja-e fogni, képes-e feldolgozni azt a rengeteg impulzust, ami a betegektől érkezik. Ahogy a betegek tájékozódnak, az újonnan szerzett  ismereteiket át akarják adni a patikusnak. Sok mindent olvasnak az internetről, majd szinte egyik óráról a másikra szakértőkké válnak, és nem titkolom, ez néha nehezíti a munkánkat. Ennek ellenére azt gondolom, hogy mindig lesz hitele a gyógyszerésznek.

Négy gyermeke közül lesz valaki gyógyszerész?

Az egyikből hangmérnök lett, a másik gyermekem kereskedelemmel és marketinggel foglalkozik, és lesz még egy pénzügyes is a családban. A legfiatalabb most 21 éves, de még nem tudjuk, mi lesz belőle.A patika az én álmom volt, nem az övék. Hagyni kell, hogy valóra váltsák a saját álmaikat. Abban erősítem őket, hogy megtalálják azt, ami számukra a legjobb. Az ember csak saját maga tud rájönni arra, hogy mi az, amit fontosnak érez, és ami boldoggá teszi. Én boldog embereket szeretnék látni magam körül.

A gyógyszertár csak az egyik álma volt, a másik pedig a sport. Ma is sportol?

A sport ma már inkább a múltam része. Úszó voltam, 15 éven keresztül versenyszerűen sportoltam. Darnyi Tamás, Szilágyi Zoli, Szabó Joe –  ők az én korosztályom, velük voltam együtt a magyar válogatott tagja, majd lettem paralimpikon. Az 1984-es New York-i paralimpián 4 aranyérmet szereztem több távon: 200 méteres vegyesúszásban, 100 méteres mellúszásban, 100 méteres pillangóúszás és 4x50 méteres vegyesváltóban. Épp most lesz fél éve, hogy bekerültem a Paralimpiai Bajnokok Klubjába.  Édesapám, aki az edzőm is volt, Málnai István-díjat, jómagam pedig Csík Ferenc- és Halassy Olivér-díjat kaptam a sportmúltam elismeréseként.

A gyógyszerészet jó választás volt a sportkarrier után?

Megtaláltam benne mindent, ami szép. A jó munkahely alapvetően arról szól, hogy hogyan tud az ember segíteni a másiknak. Mindazonáltal akkor tud hiteles lenni, ha ebben saját maga is aktívan benne van, és nem bort iszik, miközben vizet prédikál. Az utóbbi néhány évben elkapott az üzleti szellem, kimondottan élvezem, hogy megtanultam olvasni a számokban és a kimutatások alapján látom a trendeket. 

A patikusok számára szinte feloldhatatlan problémát jelent, hogy hogyan legyenek egyszerre egészségügyi szakemberek és vállalkozók. Ez Önnél hogyan működik?

Alapvetően az etikus hozzáállást várom el a kollégáimtól. De azt gondolom, tudomásul kell venni, hogy a gyógyszertár egy üzleti vállalkozás, és akkor tud az ember minőségi egészségügyi szolgáltatást nyújtani, ha sikeresen működteti a vállalkozását. Egyik sem létezik a másik nélkül. Rendkívül büszke vagyok arra, hogy a békési gyógyszertáram 2016 óta Kelet-Magyarország Alma referenciapatikája. Az Alma-franchise-hoz csatlakozni kívánó patikusok eljöhetnek hozzánk, én pedig szívesen megosztom velük a tapasztalataimat.