Dr. Bodó Gabriella
intézetvezető főgyógyszerész, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ
Gyógyszerész a kórházi ágyak mellett

Felfelé a szamárlétrán
Alsó tagozatos általános iskolás volt, amikor nővére mint gyógyszertári asszisztens töltötte a gyakorlatát egy budapesti patikában. A kis Gabi meglátogatta nővérét, és rögtön rá is húztak egy köpenyt, ami a bokájáig ért. “A mai napig emlékszem az illatokra, a fényekre, és a bácsira, akinek a segítségével szemcseppentőket próbáltam selyempapírba csomagolni” - emlékszik vissza erre a sorsdöntő találkozásra Gabriella. Ezután már nem hezitált a válasszal, amikor megkérdezték tőle, hogy mi lesz, ha nagy lesz.
A kisvárdai születésű lány Szegeden végezte el a Gyógyszerésztudományi Kart, friss diplomájával a zsebében Miskolcra költözött férjével. Fél éven át dolgozott egy közforgalmú gyógyszertárban, amikor megszületett a kisfia, aki ma már sikeres WTCC, azaz túraautóversenyző. “Egy olyan területre tévedtem a gyerekem révén, ami azelőtt ismeretlen volt számomra. Rajta keresztül ismerkedem az autóversenyzés világával, és amelyik versenyén csak tudok, ott vagyok, és szurkolok neki” - meséli a büszke anyuka.
Az otthon töltött évek után először a gyógyszeriparba tért vissza, majd 2000-ben kezdett el a miskolci Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórházban dolgozni. Végigjárta a szamárlétrát, és 2007-től látott el főgyógyszerészi feladatokat. “Szerencsés helyzetben voltam, mert Miskolcon már volt múltja a klinikai gyógyszerészetnek, kollégáimmal számos szakfeladatot sikerült megvalósítanunk, ilyen volt például a parenterális és a citosztatikus keverék infúzió készítés.”
Racionális gyógyszerfelhasználás
Tíz év főgyógyszerészi tapasztalattal a háta mögött, 25 év távollét után 2017-ben tért vissza a Szegedi Egyetemre, ahol nyugdíjba ment az intézetvezető főgyógyszerész, és Gabriellában találták meg az utódját. “A szegedi kollégáim már több mint húsz éve művelik a betegágy melletti gyógyszerészi tanácsadást és a betegre szabott gyógyszerosztást. Amikor odamentem, egy 1993-as cikket mutattak nekem erről, ami már akkor megjelent a helyi lapokban.” - meséli büszkén Gabriella.
Nagy lépésnek tartja, hogy egy pályázat keretében sikerült vásárolniuk egy automatát, amivel meg tudják támogatni a betegre szabott manuális gyógyszerosztást. “Egyre nő a betegszám, egyre több gyógyszer, a terápiás trendek folyamatosan változnak, amivel csak úgy lehet lépést tartani, ha jelentősen növeljük a dolgozók számát, vagy ha megtámogatjuk a munkájukat egy automatával rendelkező rendszerrel. Nekünk a másodikra volt lehetőségünk, és így abban bízunk hogy gyógyszerészeink több időt tudnak majd a betegekkel tölteni.”
Hiába mennek jól a dolgok, Gabriella egy pillanatra sem áll meg. Új tervei közé tartozik egy parenterális keverék infúziós labor létrehozása. „Indulásként a gyermekosztályok számára tervezzük a parenterális keverék infúziók és a kishatóanyag tartalmú injekciók készítését, amellyel tovább szeretnénk csökkenteni a beteg által fel nem használt parenterális készítmények mennyiségét. Elsődleges célunk a gyógyszerfelhasználás racionalizálása.”
Együtt a betegekért
A szegedi intézeti gyógyszertár és a klinikai gyógyszerészek helyzete azért is különleges, mert az intézeti gyógyszertár az általános orvosi kar klinikai központjához tartozik. A gyógyszertár szorosan együttműködik a gyógyszerésztudományi karral, és annak intézeteivel.
„A helyi adottságokból adódóan nagyon szoros a kapcsolat az intézeti gyógyszertárral és a klinikával, ami megkönnyíti a szakmai munkát és a kooperációt a gyógyszerész-orvos és a beteg között. Nagyon sok hallgató érkezik hozzánk a záróvizsga előtti gyakorlatra. Arra törekszünk, hogy minél többet megmutassunk nekik mindabból a szakmai munkából, amivel csak nálunk találkozhatnak, s ami sokunk szívét rabul ejtette. Ennek a betegközpontú szakmai munkának az elvégzéséhez elengedhetetlenek a megbízható partnerek, mint például a Hungaropharma, aki maximálisan azonosulni tud a céljainkkal.”
< Vissza a cikkekhez