„Alulírott Örkény István gyógyszerész, a »Csillag« c. gyógyszertár tulajdonosa (Budapest, Rákóczi út 39. szám) e gyógyszertárat a minisztériumnak feltétel nélkül felajánlom Sztálin elvtárs 70. születésnapjára. Kelt Budapesten 1949. december 5-én” – áll Örkény István Népjóléti Minisztériumnak tett „felajánlásában”. Örkény története a korszak szimbóluma is lehetne. Mint ahogy annyi más tulajdonost, Örkényt is adóellenőrök zaklatták, majd adóhiányt mutattak ki, így érve el, hogy Örkény „önként” adja át üzletét az államnak.

1949-ben a kommunista hatalomátvétellel megkezdődött az államosítások korszaka, amely gyors tempóban, válogatott módszerekkel vette el a magántulajdont. Olykor csak egy Örkényéhez hasonló „felajánlás”, máskor a hosszú évekre titkosított, „bizalmas okmányként” kezelt dokumentum rejti családok, generációk tündöklését és elbuktatását. Néhány gépelt sor, s mögötte megannyi élet. Az áldozatokat hallgatásra kényszerítették. Néhányan – a szerencsésebbek – emigráltak, sokakat kitelepítettek. Voltak, akik belehaltak. Sokan pedig megpróbáltak „új életet” kezdeni.

Történetünk szereplői is az államosítás áldozatai. 1949-ben számolták fel a Thallmayer-Seitz Gyógyszeripari Vállalatot és Kochmeister Frigyes egykori gyógyáru-nagykereskedését. Életük, pályájuk egyben a korszak tükre is.

Magyarországon az ipari jellegű gyógyszergyártás a XIX. század második felében indult meg. A korszakra jellemző „gründolási láz” ezt a területet sem hagyta érintetlenül, így jött létre az elsők között az első magyar gyógyszergyár, a Központi Magyar Gyógyszerészeti és Művegyészeti Vállalat Részvénytársaság. A gyár – bár tízéves működés után tönkrement – a hazai gyógyszertárak létrejöttének sorát indította el. Sok esetben a gyógyszertárak tulajdonosai egy bizonyos idő elteltével gyógyszergyártással is foglalkoztak. A hazai gyógyszeripar a századfordulón már jelentős sikereket ért el a határokon túl is.

A gyógyszeripar hazai történetét, az „aranykort”, majd az államosítások utáni időszakot talán a legjobban Richter Gedeon pályája, gyártörténete mutatja be. A nemzetközileg is jegyzett, nagy sikerű üzem mellett számos más hazai gyógyszervállalat alakult.

Ebben az időben hozták létre első vállalkozásukat a Seitz testvérek is. Nagykereskedésüket, a Thallmayer-Seitz Részvénytársaságot 1932-ben alapították, amely ekkortól kezdve saját gyártású gyógyszereket is készített. Az egykor volt cégről a korabeli újságok hirdetései tanúskodnak. A budapesti háztulajdonosok listájából tudható, hogy a cég, a Thallmayer és Seitz Bt. a Zrínyi utca 3. szám alatt volt. A társaság eleinte gyarmatáru, fűszerek és gyógynövények forgalmazásával foglalkozott, majd ebből nőtt ki a későbbi Thallmayer-Seitz cég, amely 1877-től gyógyáru-nagykereskedéssel foglalkozott, s a hazai piac egyik legismertebb vállalkozása lett. 1949- ben kormányrendelet számolta fel. A történet külön érdekessége, hogy a Zrínyi utca 3. szám alatt kapott helyet a ma is működő Országos Gyógyszerészeti Intézet (ma OGYÉI).

Az ugyancsak 1949-ben felszámolt, Kochmeister Utódai Budapesti Gyógyáru- nagykereskedés alapítójáról, Kochmeister Frigyesről jóval többet tudunk. Báró Kochmeister Frigyes 1816-ban Sopronban született, s folytatva a családi hagyományt, gyógyszerésznek tanult. A családtörténetben az orvoslás, a gyógyszerészet gyökerei a XVII. századig vezethetők vissza. Az egyik ős, Kochmeister Sámuel a Wittenbergi Egyetem Orvosi Karán tanult, majd Besztercebányán 1675-ben gyógyszertárat alapított. Egy másik felmenő, Kochmeister András nevéhez fűződik a híres soproni Arany Griff gyógyszertár létrehozása (1733). A család a későbbiekben is hűen vitte tovább az orvosi, gyógyszerészeti tradíciót.

Ebbe a hagyományba született bele Frigyes, aki fiatalemberként a család soproni gyógyszertárában gyakornokoskodott. Később a Bécsi Tudományegyetemen kereskedelmi tanulmányokat folytatott, ezt követően évekig külföldön tanult és dolgozott, majd 1842-ben visszatért Magyarországra, ahol előbb gyarmatárunagykereskedéssel és gyógynövényekkel foglalkozott. Később a Pesti Kereskedelmi és Iparkamara elnökévé választották. Egyik alapítója és igazgatótanácsi tagja volt a Magyar Általános Hitelbanknak. (Tiszteletére alapította meg a Budapesti Értéktőzsde a Kochmeister Díjat 2004-ben.)

Még ma is áll az általa építtetett Budakeszi úti Kochmeister-villa, amelynek tervezője a kor egyik legnevesebb építésze, Feszl Frigyes. Jól jelzi a báró magas rangú kapcsolatait, hogy ebben a villában nyaralt néhány napig Erzsébet királyné és két gyermeke, Gizella és a később tragikus sorsú Rudolf is.

A királyi család látogatását a Vasárnapi Újság fotókkal illusztrálta. Később a híressé vált épületet Telepy Károly festette meg. Ez az épület sem úszta meg azonban az államosítást, az ötvenes években gyermeküdülő lett, később pedig – jelezve a kort is – úttörőtáboroknak adott helyet.

Az általa alapított gyógyászati vállalatot a családi hagyománynak megfelelően az utódok örökölték meg, s Kochmeister Frigyes Utódai Vegyigyár néven vitték tovább. A két világháború között már főleg gyógyszertárak felszerelésével foglalkoztak, és ezt folytatták 1949-ig, amikor egy kormányrendelet megszüntette az egykor virágzó családi vállalkozást.

Marton Éva