Egy szertefoszlott álom

„Minden vágyam az volt, hogy testnevelő tanár legyek, de egy akkori orvosi vizsgálaton – vélhetően tévesen – nem találtak alkalmasnak a pályára, így nem is felvételizhettem a Testnevelési Főiskolára. Örökmozgó létemre egy irodában nem tudtam elképzelni az életem – így találtam ki, hogy a patika jó munkahely lesz számomra. Amíg asszisztensnek tanultam, egy gyógyszertárban dolgoztam, és ott annyira beleszerettem ebbe a szakmába, hogy jelentkeztem a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karára. Felvettek, és ezzel végleg búcsút intettem testnevelő tanári álmaimnak, de ezt egy pillanatig sem bántam meg.”

A patika kettőssége

„Fiatal gyógyszerészként egy olyan kiskunfélegyházi patikában dolgoztam, ahol a vezető, dr. Hangay Levente megtanította nekünk: a gyógyszertár egy egészségügyi intézmény, ahol a beteg kiszolgálása az első, de azt is szem előtt kell tartani, hogy a patika kereskedelmi egység is. A mai napig ezt a szemléletet próbálom én is átadni kollégáimnak.”

„1976-ban kineveztek a város legnagyobb, állandó ügyeletes gyógyszertárának vezetőjévé. Ekkor 35-en dolgoztak a patikában, óriási volt a leltárhiány, általános volt a bizalmatlanság, a rossz szellemiség. Kemény munkával, közös erővel, de sikerült rendbe hoznunk a helyzetet, és a Dr. Schulek Elemér Gyógyszertár újra egy jól működő patikává vált.”

Egy merész lépés

„Bács-Kiskun megye úttörő szerepet töltött be a privatizációban. A privatizációs törvényt követően az országban elsőként lettem gyógyszertár-tulajdonos, 1995. július 15-én. Nagy összeget kellett kifizetnem, amit az addigi szerény fizetésemből nem tudtam kigazdálkodni. Olvastam róla, hogy a gyógyszer-nagykereskedések milyen nagymértékben segítették a volt kelet-német gyógyszertárakat a privatizáció idején, és arra gondoltam, hogy ezt nálunk is meg lehetne valósítani.

Felkerestem a Hungaropharma akkori vezérigazgatóját, dr. Lantosi Istvánt, és megkértem, hogy dolgozzunk ki egy közös pénzügyi konstrukciót, amivel mi, gyógyszerészek, és ők, a nagykereskedés is jól járnak. A közös munka annyira jól sikerült, hogy októberben meg is kötöttük a szerződést, ami precedens értékű lett. Utánam még sok-sok másik gyógyszertár privatizálását segítették ilyen módon. Büszke vagyok erre a lépésemre, és ugyanakkor nagy hálával gondolok a Hungaropharmára azóta is. Máig szép emlékként őrzöm az akkor megköttetett szerződésünket.”

Egy új korszak

„Közben a patika elköltözött, és ez az új épület szabályos kör alakú. A hozzánk járók el is kezdték körpatikának hívni, és mi, engedve a nyomásnak, hivatalosan is átneveztük. Így született meg a mai Körpatika, ami fontos szerepet tölt be a környék gyógyszerellátásában, és a város emblematikus pontjává vált. A sors újra fontos szereplővé tette a Hungaropharmát a gyógyszertár életében, ugyanis Kulcs Patika tagok lettünk, így kiemelt logisztikai partnerünk a Hungaropharma. Ezzel, bár közvetve, de újra gazdasági előnyhöz jutottunk általuk, ami nagyon jól jön a mai időkben.”

„A dolgozóink 90 százaléka állandó, munkatársaink hosszú évek óta velünk tartanak, és én ezt nagyon nagyra becsülöm. Sikerült nekik átadni a fent említett szellemiséget, mindenki egy kicsit a magáénak érzi a patikát, és ez így van rendjén. Szinte mindegyik betegünket név szerint ismerjük, ők pedig megnyílnak előttünk, ami azért fontos, mert így tudjuk igazán hatékonyan segíteni a gyógyulásukat.”