KIRÁLY UTCA 12.

KIRÁLY UTCA 12.
A magyar gyógyszerészet nagy újítói: Gömöry Károly, aki művészi szintre emelte a szakmát, és Török József, aki a gyógyszer-nagykereskedelem alapjait tette le. Mindketten teljesen új, mégis egészen más oldaláról helyezték a korábbinál sokkal magasabb pozícióba a gyógyszerészetet. Rangot adtak egy addig valójában kevéssé definiált területnek.

A jelenlegi Király utca 12. szám helyén 209 évvel ezelőtt egy üres telek állt. Gömöry Károly 1810. január 2-án vásárolta meg a telket Csapó Dánieltől azzal a céllal, hogy patikát építtessen itt, amelynek tervezését Pollack Mihályra bízta. A klasszicista stílusban épült házban hamarosan megnyílt Pest korszerű és rövidesen már igen nagy forgalmú gyógyszertára.

A XVI–XVII. században még egyetlen törvény sem szabályozta a hazai gyógyszerészetet. Az első magyar orvosegyetemi képzés is csak 1769-ben indult Nagyszombaton, igaz, rá egy évre már a gyógyszerészetet is kötelezően felvették a szakok közé. Itt viszont hatalmas volt a változás, hiszen olyan kollégák határozták meg és formálták a szakma arculatát, akiket gyakorló patikusként a Magyar Tudományos Akadémia tagjai közé választottak.

A gyógyszerészet „Sturm und Drang” korszakában tűnt fel a szakmában Gömöry Károly, aki Pozsonyban kezdte pályafutását. A győri születésű patikus a bécsi egyetemen szerzett diplomát, majd Pest városának harmadik, 1786-ban alapított patikáját vette át 1803-ban, a Király utcában. A forgalom pillanatok alatt akkorára nőtt, hogy új épületet építtetett a Szentlélekről elnevezett gyógyszertárának. Rajongott a művészetért, így saját munkahelyét is e szerint álmodta meg. Korának legjobb és legismertebb művészeit kérte fel az új épület kialakítására, díszítésére. A Király utcai gyógyszertár tervezője Pollack Mihály, a hazai klasszicista építészet nemzetközileg elismert szaktekintélye volt, aki a gyógyszerészet igényei szerint alakította ki az impozáns épületet. A két különálló lakás tervezését Hild Józsefre bízta. Rendkívül fontos volt számára, hogy olyan helyen fogadja a betegeket, ahol ő is jól érzi magát.

A patika jó helyen volt, olyan forgalommal, ami tőkét is adott a nagy álmok megvalósításához. Hozzá járt Eötvös József, Kossuth Lajos és Petőfi Sándor is. A hely nemcsak küllemében, de szakmaiságában is vonzotta a vásárlókat. A közeli orvosi egyetem oktatói, hallgatói jártak rendszeresen ide. Gömöry Károly, a „műbarát és mecénás” műemlékvédelmi tevékenysége mellett igen komolyan bekapcsolódott a tudományos életbe is. Innovatív módon fejlesztette gyógyszerkészletét, minden új megoldást alkalmazott. A kor szakmai lapjában, az Orvosi Tár című folyóiratban publikált, vagyis mindenben megfelelt a környéken rendelő orvosok elvárásainak és a tehetősebb betegek igényeinek. De Gömöry ennél is több volt. A XIX. század elején felismerte a fővárosi műemlékvédelem jelentőségét, és aktívan részt is vett benne, támogatta a Városliget átalakítását. Az utókor Pollack Mihály neve mellett – aki fejébe vette Pest európai nagyvárossá fejlesztését – többször kiemeli Gömöry Károly nevét, aki a Magyar Nemzeti Múzeum és a Ludovika Akadémia kurátora is volt. A Gömöry-ház adja ma a Hungaropharma székhelyét a Király utca 12. szám alatt, a berendezés megma- radt értékeit pedig az Orvostörténeti Múzeum őrzi.

Egészen más szemlélettel, de ugyancsak történelmet írt Török József, aki 1854-ben vásárolta meg a már akkorra is ikonikussá vált Szentlélek Patikát. Gazdag földbirtokos családja ugyan nem támogatta, hogy gyógyszerész legyen, ő mégis ezt választotta hivatásául. Néhány évnyi itthoni gyógyszerészkedés után Párizsban és Londonban dolgozott. Az 1848-49-es szabadságharc retorziók elől menekülő, ott élő több vezetőjével ápolt jó kapcsolatot, miközben a rászorulókat anyagilag is támogatta. Hazatérését követően a közélet iránti érdeklődése a Kiegyezés után megalakult pártok közötti versengésbe is bekapcsolta Török Józsefet. Csakhogy ő nem politikai babérokra vágyott, egészen más álmai voltak: „patika-nagyhatalmat” építeni! Elsőként a Szentlélek Patika gyógyszerkészletét bővítette, igazodva az itteni tehetősebb lakosság igényeihez, ami nem várt gazdasági sikert hozott. Török József szervezőmunkája és szaktudása révén Pest legismertebb és legnépszerűbb gyógyszertára lett az övé. Ám ennél is többet akart: a gyógyszer-nagykereskedelem megszervezésén dolgozott.

A pesti patikus külföldi ismeretségei, nyelvtudása, üzleti kapcsolatai lehetőséget adtak arra, hogy a máshol már elterjedten alkalmazott, de itthon még nem ismert gyógyszereket, gyógytermékeket és kozmetikumokat egyedüli forgalmazóként hozza be az egész Osztrák-Magyar Monarchia területére. Elsősorban Franciaországból érkeztek a termékek, ahol a magyar gyógyszerészetnél már sokkal előbbre jártak. Miután a patika épülete kellően nagy volt, tökéletes helyet tudott biztosítani egy gyógyszer-nagykereskedelmi bázisnak is. Ezzel pedig elindult a hazai gyógyszer-nagykereskedelem, az akkori 600 patika kiszolgálására.

Török József azt is felismerte, hogyan lehet a leginkább közel kerülni a betegekhez. A gyógyszerek forgalma elsősorban az orvos–beteg–gyógyszerész együttműködéstől függ, így tehát őket kell ismertető anyagokkal megcélozni. Mindhárom érdekeltségi kört más-más nyelvezettel érdemes megszólítani, és másféle információkra van szükségük. A patikusoknak az évente megjelenő évkönyvükben és szakmai lapjukban, az orvosoknak külön ismertető füzetekben, a lakosság számára pedig helyi lapokban reklámozta termékeit. Az új készítményekből termékmintát is adott az orvos kollégáknak.

Nagyszerű üzleti érzéke mellett a gyógyszerészetben is egészen újszerű gondolkodást hozott. Kidolgozta a gyógyszerek egyszerűsítésének irányelvét, valamint azt is, hogyan tegye a készítményeket ’ízletesebbé’, vagyis hogyan fedje el a kedvezőtlen ízt vagy szagot. Emellett olyan gyógyszerformákat keresett, amelyek a bevételt és az adagolást is megkönnyítik. Sokoldalú gondolkodása megteremtette a magyarországi gyógyszer-nagykereskedelem alapjait, a Király utca 12. szám alatti ház pedig ma is őrzi és viszi tovább a nagy előd szellemiségét.

A cikk megírásához forrásként használtuk dr. Tatár György gyógyszerészettörténeti
írásait, kutatásait.


< Vissza a cikkekhez
Hungaropharma
https://www.pharmatarlat.hu/./pages/hph/contents/article/82/pics/lead_original.png
Válasszon évet